Chania Kr�ta legnyugatibb k�zigazgat�si egys�ge, mely egyedi sz�ps�g�r�l nevezetes. Homokos strandjai, szurdokai, barlangjai, saj�tos n�v�ny �s �llatvil�ga, hatalmas ol�va �s narancs�ltetv�nyei, buja erdei �s tengeri kik�t�i miatt m�lt�n aj�nlhat� a turist�knak. A bels� hegyvid�kek r�g elfelejtett kis falukat rejtenek, h�trahagyott templomokkal �s kolostorokkal, tornyokkal �s kast�lyokkal. �ppen ez�rt ez a ter�let r�g�szeti szempontb�l k�l�n�sen �rdekes, ugyanakkor a kir�ndul�k, hegym�sz�k �s sportol�k paradicsoma is. A Chania v�rosban illetve a megy�ben foly� �sat�sok egyar�nt a t�rt�nelem el�tti id�kb�l fennmaradt telep�l�sek l�tez�s�t bizony�tj�k. Az enyhe mediterr�n �ghajlat (t�len 12 0C, ny�ron 30 fokos k�z�ph�m�rs�klettel), a saj�tos kr�tai �telek, a feled�sbe mer�l� szok�sok fel-felbukkan�sa �s a szigetlak�k rendk�v�li vend�gszeretete mag�val ragadja a szigetre l�togat� vend�geket. Tengerpart A chaniai t�rs�gben csod�latos, 350 km hossz� tengerpart v�rja a nyaral�kat f�rd�sre alkalmas partszakaszokkal, kellemes sz�llod�kkal �s apartmanokkal. N�h�ny kedvelt partszakasz a sok k�z�l: Agia Marina, Platanias, Nea Hora, Agion Apostolon, Gerani, Kissamos, Elafonissi, Paleohora, Loutro, Fragokastello, Sfakia, Marathi, Kalives, Geordoupolis, Kavros, Almirida.   Sportol�si lehet�s�gek A tengerpart �s a hegyvid�k enyhe mediterr�n �ghajlat�val eg�sz �vben sz�les k�n�lattal v�rja a sportok szerelmeseit. A v�zi sportok k�z�l az �sz�s, vitorl�z�s, kajakoz�s, sz�rf�z�s, v�zis�z�s �s b�v�rkod�s a legkedveltebbek. A hegym�sz�knak a hegyvid�k jelenti a kih�v�st, mely a t�len idel�togat� vend�geknek is kir�ndul�si lehet�s�get biztos�t. Ny�ron a term�szetkedvel�k �s a t�r�z�k �lvezhetik a naps�t�tte hegyoldalakat. Chania k�rny�k�n a sportol�si lehet�s�gek nagy v�laszt�ka tal�lhat�, �gymint ejt�erny�z�s, hegym�sz�s, hegyibicikliz�s. Az ejt�erny�z�s a kr�tai sors sperpekt�v�j�b�l mutatja meg a t�j sz�ps�geit. A sz�lr�zsa minden ir�ny�ban vannak erre alkalmas hegytet�k. Chania a vad�szok �s hal�szok sz�m�ra is igazi paradicsom. Egy�b sportol�si lehet�s�gek: lovagl�s, tenisz, labdar�g�s, kos�rlabda, aerobic.   Kr�tai konyha A hagyom�nyos kr�tai konyha kiv�l� min�s�g� term�szetes alapanyagokra �p�l, melynek �ze �rezhet�en megmarad a f�szeres, finom �telekben is. A kr�tai konyha f� elemei az ol�vaolaj, hal �s egy�b tengeri �telek. Ezekhez k�l�nf�le kr�tai sajtokat (pl. a "kr�tai graviera", "anthotiros", "mitzithra") �s sok friss z�lds�get k�n�lnak. Joghurt, m�z, frissen pr�selt narancsl� �s sokf�le gy�m�lcs teszik teljess� ezt az �rt�kes �s eg�szs�ges �trendet   �nnepnapok �s v�s�rok Chani�ban eg�sz �vben van alkalom az �nnepl�sre. A legismertebbek az egyes telep�l�sek v�d�szentjeinek �nnepei. Az el�bbiekhez t�rsulnak a nemzeti �nnepek, mint pl. a "kr�tai csata" napja m�jusban. M�rcius 25 �s okt�ber 28 is nemzeti �nnepnapok. Ilyenkor v�rosszerte utcai v�s�rokat rendeznek. K�l�n�sen �rdekesek a sz�reti id�szak �nnepei, melyet hagyom�nyos t�nc �s zene tesz m�g hangulatosabb�. Hetente k�t alkalommal a v�ros sz�l�n z�lds�g, ruha �s m�szaki cikk piac is van. A pontos d�tumr�l �s helysz�nekr�l �rdekl�djenek az idegenvezet�kt�l, vagy a helyi lakosokt�l.   T�rt�nelem A megye a t�rt�nelem el�tti id�kt�l mind a mai napig lakott ter�let. Kr.e. 3000-2800 Az �si Kydonia l�t�t bizony�t� r�g�szeti leletek. Kr.e. 2800-1150 Minoszi civiliz�ci� �kor. Az �kori Kydonia Kr�ta legnagyobb v�rosainak egyike. Kr.u. 1. sz�zad Kydonia "uralkod�sa" a 7.sz�zadig. Kr.u. 823-961 Az Arab megsz�ll�s id�szaka. 961-1252- ig. Biz�nci kor. 1252-1645- ig. Velencei kor. 1645-1897- ig. T�r�k megsz�ll�s. 1898. A Kr�tai �llam megalap�t�sa. Chania lett Kr�ta f�v�rosa. 1913. Kr�ta egyes�l G�r�gorsz�ggal.