"Meg�li n�si", azaz a nagy sziget, �gy emlegetik a g�r�g�k Kr�t�t, Eur�pa legd�libb r�sz�t, az eur�pai civiliz�ci� b�lcsoj�t. Kr�t�t hatalmas hegys�gek, szel�d lejtok, term�keny s�ks�gok, f�lreeso tavak jellemzik, m�gis ink�bb �vezredes kult�r�ja - teszi k�l�nlegess�. Kr�ta - a r�g�szeti eredm�nyek is ezt t�masztj�k al� -m�r az i.e. VI. �vezredben is lakott volt. Kr. e. 3000-tol jegyzik a t�rt�n�szek a m�noszi civiliz�ci� kezdet�t. Az �vezredek sor�n Kr�ta megismerhette a felhotlen aranykort, de ugyanakkor a term�szeti katasztr�f�kat is, mint p�ld�ul a Kr. e. 1700-ban puszt�t� f�ldreng�st, amely a palot�kat is romba d�nt�tte. Ezek ut�n �j palot�k �p�t�s�be kezdenek. Kr. e. 1100-ban a d�rok h�d�t�sa k�vetkezt�ben a m�noszi civiliz�ci� v�gso hanyatl�snak indult. M�s n�pek is megpr�b�lt�k leig�zni Kr�t�t, gondolunk itt elsosorban a R�mai Birodalom terjeszked�s�re, amely a szigetet sem k�m�lte. A kett�szakadt R�mai Birodalom ut�n Kr�ta Biz�nc fennhat�s�ga al� ker�lt, majd k�zel egy �vsz�zadon �t arab megsz�ll�s alatt volt, ami al�l csak i.sz. 961-ben szabadult. 1204-ben a keresztes hadj�rat sor�n Konstantin�polyt kifosztott�k, �s ezzel tulajdonk�ppen v�get �rt a biz�nci birodalom. 1645-ben, mint annyi m�s eur�pai orsz�g, ez a sziget is t�r�k megsz�ll�s al� ker�lt. 1821-ban kit�rt a g�r�g szabads�gharc, amit az egyiptomi csapatok seg�ts�g�vel v�rbe fojtottak �s b�r G�r�gorsz�g elnyerte f�ggetlens�g�t, m�gis az egyiptomiak kez�n maradt, majd visszaker�lt a t�r�k�k birtok�ba. A t�r�k csapatok kivon�sa ut�n 1913-ban v�gleg egyes�lt G�r�gorsz�ggal. A II. vil�gh�bor� idej�n a kr�taiak hevesen ellen�lltak a n�met megsz�ll�knak. A puszt�t�s nyom�n eln�ptelenedett falvak �s romokban hevero gazdas�g maradt. Ma m�r azonban az egyik legjelentosebb �s legkedveltebb turistak�zpontt� v�lt a magyar �s nemzetk�zi utaz�k sz�m�ra is. F�ldrajzi adatok A 35. sz�less�gi k�r ment�n, �szak-Afrika egyes r�szein�l is d�lebbre elhelyezkedo sziget Eur�pa legd�libb pontja. Ter�lete 8400 km2, ezzel a legnagyobb g�r�g sziget. 250 km hosszan ny�lik el kelet-nyugati ir�nyban, �szak-d�li kiterjed�se azonban a legsz�lesebb r�sz�n is mind�ssze 60 km, keleten pedig 12 km. A hegycs�csokt�l szel�d lejtok ereszkednek a dombokig, onnan az �szaki part menti s�ks�gokig, ahol a nagy �bl�k ment�n sorakoznak a sziget legjelentosebb v�rosai. Az �szaki partvid�k a surubben lakott, d�len a hegyek meredek sziklafalai mintha a tengerbol ugran�nak ki. Kr�ta �ghajlata mediterr�n, j�llehet a forr�, sz�raz ny�r itt sokkal tov�bb tart, mint G�r�gorsz�g m�s vid�kein. K�zleked�s A sziget legt�bb helys�ge k�nnyen megk�zel�theto aut�busszal, de aj�nlatos a g�pkocsi k�lcs�nz�se, hiszen �gy saj�t magunk fedezhetj�k fel a sziget l�tv�nyoss�gait, �s szabadidonket sem korl�tozza a n�melykor szokatlan aut�busz-menetrend. V�s�rl�s Az �zletek �ltal�ban a d�lelotti �r�kban, illetve d�lut�nt�l k�so estig tartanak nyitva, a bankok �s postahivatalok nyitvatart�sa enn�l r�videbb. �d�lohelyeken az �zletek t�bbs�ge h�tv�g�n is nyitva tart. �telek-italok A g�r�g�k �teleik elk�sz�t�s�hez ol�vaolajat haszn�lnak, kedvelik a h�sokat, elsosorban birk�t, marh�t, sert�st, melyeket �ltal�ban roston vagy ny�rson s�tnek meg. Sz�vesen fogyasztj�k m�g a tenger gy�m�lcseit is, a legv�ltozatosabb elk�sz�t�si m�dokat felhaszn�lva. V�ltozatos elo�tel k�n�latuk paradicsomb�l, ubork�b�l, dinny�bol, szeletelt sajtb�l, kagyl�b�l, olajbogy�b�l �s sokf�le gy�m�lcsbol �ll. Kedvelik a di�s, m�zes, fuszeres csemeg�ket. A legelterjedtebb vend�glof�le a taverna, ahol olyan finom �teleket �zlelhetnek meg, mint pl. g�r�g sal�ta, suvlaki, tzatziki, musaka, gyros. A legkedveltebb aperitif az ouzo, borok k�z�l pedig a rets�na. Borraval� Kr�t�n szok�s borraval�t adni, melynek �sszege t�bbnyire kb. a felszolg�l�s 10%-a. Az �ttermekben �s a sz�llod�kban az �r rendszerint tartalmazza a borraval� �sszeg�t. A sz�llodai port�sok, a szobal�nyok �s a taxisok elv�rj�k a borraval�t. Kartago Tours