Ezelőtt 20 évvel még nem utazgattak az emberek Görögországba úgy mint manapság. Mostanában olyan gyakoriak az oda-vissza útak, hogy ha dédanyáink felébrednének örök álmukból, bizony nagyot néznének. Én magam lassan 20 éve vagyok Görögországi lakos, de mindig megdobban a szívem ha magyar szót hallok az utcán. Ilyenkor erőszakkal kell visszafogjam magam attól, hogy ne legyek tolakodó, és ne rohanjam le a mit sem sejtő, kedves turistát. Rövid összefoglalómban azokhoz szólok akik a jövőben görög földre szeretnének ellátogatni. Általános tudnivalók A Balkán félsziget déli részén fekvő Görögország, melynek az időszakos földrengés által, újból és újból megrázott hegyei az Eurázsiai hegységrendszer szerves része, ez a csupa szikla és csupa szív ország, közel 11 millió lakosnak ad otthont. A rengeteg titkot és misztériumot rejtő föld, amelynek tengerében valamikor régen Platón szerint Atlantisz is elsüllyedt, minden évben geológusok, régészek, geofizikusok és nem utolsósorban turisták sokadalmát fogadja. Az ország fővárosa a 2004-es Olimpiát vendégül látó Athén, az a város amelynek közepén, az athéni házak közül, vakító fehéren és páratlan mivoltában emelkedik ki, a sokakat örökre megigéző, egyedülálló fellegvár, az athéni Akropolisz. Az ehhez hasonló, csodálatos művészi alkotásokat ránk örökítő Görögország, mai kormányzati formája a többpárti demokrácia, miniszterelnöke Konsztantinosz Szimitisz, pénzneme az euró. Mit is lehetne erről az országról megjegyezni mint különlegesen érdekeset ? Talán mindent! Görögországnak mindene van, tengere, szigetei, hegyei, fantasztikus barlangjai, de ami igaz, az igaz, nincsenek folyói, hömpölygő nagy folyamai.   A vízimádóknak könnyű dolguk van, ebben az országban 15 ezer kilométernyi tengerpart van, a szigetek partjait is beleszámítva. Az ország a szárazföld, a Peloponnezus félsziget (ami a Korinthoszi csatorna megnyítása óta tulajdonképpen önálló szigetté vált) és a rengeteg sziget együtteséből áll. Maguk a szigetek is több csoportra oszlanak, északról lefele haladva így sorolhatnám őket: Észak Szporádok, Kikládok, Dél Szporádok, Kréta, ezekhez jönnek még a part menti szigetek mint például Évia, Szalamisz, Éjina, Porosz, Idra és ezzel még nem merítettük ki a sort, mert még ide kell számolnunk az Égei tenger északi szigeteit, mint például a magyar turisták által is ismert és kedvelt Thassost, és a Kis Ázsiai partok előtt lévő szigetekkel zárhatnám a felsorolást. Összesen 1.300 szigetből 170 lakott, bőven lehet válogatni mikor a felfedező útat tervezi az ember. Figyelembe kell azonban venni, hogy nem mindegyik szigetet könnyű megközelíteni és nem mindegyik sziget dicsekedhet csodálatosan homokos partokkal mint Iosz szigete, vagy smaragdszínű vízzel mint Milosz, vagy óriási történelemmel mint Évia vagy Rodosz, de nincs is mindegyiken olyan vakítóan fehér homok mint Zakinthoson és Kefalonián. Aki nem szereti a tengert, az felkeresheti a történelem és földrajzórákról ismert óriási sziklás hegyvonulatokat, ezek közül a Pindosz az, amelyik végighúzódik az ország nyugati részén és magas sziklákkal elhatárolt tengerpartot képez, de itt található a Dinári hegységrendszer és a Makedón masszívum. Az Olimpusz 2917 m magas, Mitikász nevű csúcsát én magam is megjártam és állíthatom hogy egyedülálló, izgalmas, életreszóló élmény. Aki nekivág, annak tudnia kell, hogy a hegy csakis július és augusztusban tesz úgy, mintha hagyná magát bevenni, ekkor Zeusz isten Pantheonja közelében érezheti magát az ember, az abszolút csendben ami a magas, imponáló sziklacsúcson várja. De a téli turizmus kedvelői elrándulhatnak sízni a Parnasszoszra, ami Athénból könnyen és gyorsan megközelíthető, és utána elmondhatják hogy a múzsák otthonában voltak látogatóban. De túrázni lehet a Tajgetoszon is, ahonnan az ókorban a nem életképes csecsemőket dobták a szakadékba a közel fekvő Spárta, katonás keménységgel nevelt asszonyai, vagy akár Krétán is meg lehet mászni a Psziloritiszt, amit az ókorban Ida hegységnek neveztek és Zeusz isten szülőhelye volt. Ahogy már említettem Görögországnak nincsenek nagy folyamai, a kisebb folyók télen azonban hirtelen áradnak, vadul vágtatnak lefele a sziklás hegyeken, ilyenkor a fiatalok a rafting nevű modern sportnak hódólnak vízeiken. A száguldó folyók nyárára majdnem teljesen kiszáradnak, mintegy éhesen tátongva mutogatják kavicsos medrüket. Az Erdélyi tájakhoz szokott szemnek az is furcsa lehet, hogy a föld belsejéből források csak télen fakadnak, nyáron teljesen kiapadnak, a kis hegyi patakok is a föld alatt bújócskázva szaladnak le a tenger felé.   A mészköves hegyekben nagyon sok a barlang és érdekes barlangkolostor rendszerek épültek ki, amelyekből a leghíresebb a Megaszpileoni. A Görögországba látogatónak jó tudnia, hogy az éghajlat nem kimondottan mediterráni, hanem a szárazföldivel váltakozó. A nyári hónapokban, ami a június-július-augusztust jelenti, általában Görögország ege teljesen felhőtlen, a zárt öblökben, medencékben nagy a hőség. Szeptemberben elborulhat, míg az október mindig szép, napos, meleg. Novembertől állandó esőzésekre lehet számítani és észak Görögországban pedig fagyos hidegre, Thesszáliában akár minusz 15 fok alá is süllyedhet a hőmérő. A növényvilág leggyakoribb, legértékesebb képviselője az aleppo fenyő, amelynek gyantáját gyüjtik és többek között a bor ízesítésére is használják, a turista bármely tavernában (kisvendéglő) kérheti a "recina" bort ha meg akarja kóstolni. Erdély kövér, jó termőföldje után furcsának tűnhet Attika kopaszsága és vörös földje mely a "terra rossa", a mészkő mállási terméke, sok trágyázást igénylő, gyatra termőföld. Érdekes látvány mikor a búza aratása után a tarlót felégetik, és a tűz elől menekülő kisállatokból a gólyák kényelmesen és jóízűen falatoznak. A mezőgazdasági termékek nagyrésze világszerte jól ismert: dohány, gyapot, szőlő, narancs, olajbogyó. A szőlő nagyrészéből finom mazsola készül, Görögország az egyik legnagyobb mazsola exportőr, az olajbogyónak pedig mágikus képességeket tulajdonítanak, vannak olyan elméletek, melyek szerint az ókorban Hippokrátész iskolájának követői, a rák gyógyítására is felhasználták, és általában mindent gyógyítónak hiszik. Az olajbogyó szedés egy nagy esemény, üneppel és vígassággal összekötött kemény munka, olyanszerű rituálé mint a magyar embernek a szüret. Az idelátogató karácsony körül megkóstolhatja a Móra Ferenc "Aranykoporsójából" jól ismert gránátalmát, melynek ugyancsak varázslatos tulajdonságokat kölcsönöznek, úgy hiszik szerencsét hoz, és a szokás úgy kívánja, hogy Újév hajnalán, mielőtt bárki előszőr átlépne a ház küszöbén, egy gránátalmát földhöz csapjon, melynek apró, vörös gyümölcsei a pénz és jólét jelképei, úgy mint ahogyan a magyar embernek az újévi lencse. A gránátalmán kívül birsalma, szentjánoskenyér, szelídgesztenye, mandula, dió, édesgyökér terem meg Hellász földjén, de a nyári kertekben ott magaslanak a barack, alma és körtefák, az illatos rozmaring, zsálya, bazsalikom, ánizs csokrok melett. Az állattenyésztésben a juh és a kecske viszik a pálmát, sem a disznót sem a marhát nem tenyésztik, csak ritka esetben és szívesebben esznek meg egy jó kecskesültet egy disznópecsenyénél. A görög birka tejéből kitűnő sajt és vaj készül, azt hiszem nincs turista aki ne ismerné a "feta" nevet immár világszerte licenszként adományozó görög juhsajtot, amelynek testvére az Erdélyben kedvelt telemea. Az orda rokona az édesturó, a "glikjá mizithrá", de az ebből készült töltelékkel kibélelt palacsintából hiányzik az orda jellegzetes íze, a görögök által nem ismert vargabéles készítésére azonban tökéletes. A falusi ember szívesen foglalkozik méhészettel, különleges ízű, illatú, sűrű mézet lehet vásárolni a termesztőktől, melyekhez a méhek nekünk különleges virágokról gyüjtika nektárt, ilyenek például a fenyőméz vagy a szurokfűméz. A halászattal minden tengerparti helységben foglalkoznak, rengeteg féle halat lehet vásárolni kora reggel a halászok tengerjárta kisbárkáiról. Ezeknek elkészítéséhez bátran ki lehet kérni a véleményüket, szívesen elmagyarázzák hogyan a legfinomabbb a vásárolt hal, sőt kicsi faluban még az is megtörténhet hogy felajánlják, legyen nyugodt a kedves idegen, majd a ház asszonya elkészíti az ételt. A görögök barnaszén bányászatával is foglalkoznak, de leghíresebbek a Pentelikoni és a Pároszi márványfejtők, az elsőből főleg építészeti célokra került ki a márvány míg a másodikból sok csodálatra méltó ókori szobormű készült. Érdekességszámba mehet a tény, miszerint az utóbbi években elég nagy kőolajtelepet találtak az Égei tenger északi részén, mely fölött folyik a vita és a harc. Görögország hajós nép volt mindig, kerekedelmi flottája most is óriási, míg vasúthálózata szegényes, csak két vonal van, Thesszaloniki-Athén és Athén-Kalamata. Utazás Utazni Görögországba busszal, repülővel, személygépkocsival érdemes. A görög buszok romániai központi irodája Bukarestben van, itt érdeklődhetjük meg az indulási időpontokat, megállókat, a telefonszámuk 21-3365365. A 2003-s szezonra egy Athén-Bukarest oda-vissza jegy 130 euróba kerül, az út Bukaresttől körülbelül 20-25 óra, attól függően hogy mennyi a késés a határállomásokon vagy más megállóhelyeken. Az olcsóbb repülőjegy oda-vissza Tarom járattal körülbelül 300 euróba kerül, ami még mindig duplája a buszjegy árának, de azért nem elhanyagolható szempont, hogy az utazás időtartama csak 2 óra. Persze ehhez még hozzájön a repülőtereken való várakozás ideje és az az idő, ami ahhoz szükséges, hogy eljussunk, ha nem vagyunk Bukaresti lakosok, a román főváros repülőterére. Személygépkocsival megvan az az előnyünk hogy magunk választhatjuk meg az útvonalat. A legkedveltebb, legolcsóbb és legbiztonságosabb útvonal a Szerbiát átszelő, majd Macedóniát Bulgária fele kikerülő. Ez utóbbit átszelni csak nappal és megállás nélkül tanácsos, az útikalózok garázdálkodása miatt. Különösen szép az út és kellemes az utazás, ha rászánjuk magunkat hogy több ideig tartó barangolásunkat komp-úttal zárjuk. Olaszország keleti partján fekvő kikötőiből komppal átszelhetjük a tengert, a Peloponnezus félszigeten lévő Pátrába vagy az észak Görögországi, Korfu szigetével szemben lévő Igoumenitszába. A leghosszabb útvonal, mely 2 éjszakát és 1 napot tart, a Trieszt-Pátra útvonal, de ez a kiindulópont van legközelebb Magyarországhoz, valamint a Pelloponézoszi Pátra is közelebb van Athénhoz (3 óra személygépkocsival) mint az észak Görögországi, Korfu szigetével szemben fekvő Igoumenitsza (8 óra személygépkocsival). Nem olcsó mulatság ám, az idei szezon alatt egy 2 ágyas belső kabinban megszálló személy jegye 136-194 euró között van, ehhez hozzá kell számolni a 69-98 euró közötti személygépkocsi jegy árát. Oda-vissza jegy esetén, egyéb szempontok figyelembe vételével, különféle kedvezmények alkalmazhatóak a fennti árakra, de mindenképpen nem ez a legolcsóbb útvonal. A Trieszt- Pátra útvonalat az ANEK hajózási cég járataival lehet megtenni. Görögország területén belül a benzin ára jelenleg literenként 70-80 eurocent között váltakozik, vidéktől és helyiségtől, benzinállomástól függően. Személygépkocsival Görögországba érve, bátran lehet érdeklődni bárkitől, a görögök szíves vendéglátók és örömmel segítenek. Ha nem akarjuk azonban magunkra haragítani őket, jó lesz vigyázni arra, hogy a volt jugoszláv köztársaságra utalva, ne mondjuk ki a Macedónia szót hanem úgy utaljunk erre, mint „Szkopje” vagy FYROM. A görög ember nagyon tudja értékelni ha valaki tiszteletben tartja történelmi dillemákból fakadó konfliktusait, de azt is ha az idegen megpróbál vele saját nyelvén kommunikálni. Egy „efhariszto” (köszönöm) vagy „Kaliméra” (jó napot) felkiáltás csodákra képes. Görögországban bátran lehet éjjel is utazni, a nemzetközi út és a sztrádák jó minőségűek, annak ellenére hogy többek között az Athéni bevezető szakasz is javításra szorulna. Az éjjeli, elhagyott helyeken való alvástól azért tartózkodjunk, ha éppen pihenésre lenne szükségünk legjobb egy jól megvilágított helyen megállni vagy egy város csendesebb utcájában. Sajnos Görögország közbiztonsága sem a régi, mióta a határok minden irányban megnyíltak. Ha már az ember Görögországban van, bizonyos értelemben nehéz eldöntenie mihez is kezdjen. Minek engedjünk inkább, a lustulás és fürdés vágyának vagy az örök emberi kiváncsiságnak és tudásvágynak, mely arra ösztökél, hogy felkeressük azokat a helyeket ahol évezredekkel ezelőtt csodálatos kultúrális örökség született és nagyszerű, páratlan elméjű, lelkületű emberek lépkedtek. Mindkettő nemigen fér bele egy zsúfolt kéthetes programba. Pihenés A nyári hónapokban bizony a legjobb igazi nyaralási programot szervezni, pihenéssel, fürdéssel egybekötve hisz ilyenkor a folyamatosan tartó napsütés és meleg megnehezít minden más kultúrális tevékenységet. Görögországban rengeteg divatos pihenőhely van, ezekre a turistairodák százával szervezik az útakat egészen kedvező áron. Mindazonáltal jó tudni, hogy ha turistairodás útra fizetünk be, ne számítsunk igazán nyugalmas, csendes pihenőre, az irodák zsúfolt, forgalmas nyaralóhelyekre viszik az embereket, és az sem biztos, hogy a melettünk lévő apartmannban csendes öregek fognak lakni és nem bulizós fiatalok, vagy kisgyerekes szülők. Ha viszont szeretjük a nyüzsgést és nem bántanak a zajok, akkor ezek a nyaralások tökéletesen megfelelnek. Vannak olyan helyek ahol rengeteg a magyar turista. Ilyen például a Thesszaloniki közelében lévő Aszproválta, ahol a pincérlányok munkába fogadásánál az van előnyben aki magyarul is tud. Az egész Halkidiki félsziget, Thassos környéke és az úgynevezett Olimposzi Riviéra, a magyar emberek kedves nyaralóhelye. Érdemes megemlíteni még Pefkit, Évia szigetén, ide is százával jönnek a magyar turisták nyaranta. Drágább de különlegesebb helyek a szigetek, amelyek legdivatosabbján, nyaranta csak úgy hemzsegnek az idegenek. Az északi divatos helyek előnye, hogy minden arra van berendezkedve, érezze csak jól magát a turista, pihenjen, ezen kívül az aki kicsit elvesztődve érezné magát egy idegen országban, itt megnyugodhat, hisz sok magyar szót hallhat. A zsúfolt helyek hátránya viszont többek között az, hogy általában drágák is, hisz az élelmes kereskedők ilyenkor mindent rá tudnak sózni a kedves vevőkre dupla áron, itt már nemigen számít ha kedvesen elrebegünk néhány rosszul kiejtett görög szót. Ha mégis ilyen és ehhez hasonló helyekre vágynánk nyaralni, de azért a pénzünket sem szeretnénk szórni, akkor a legjobb amit tehetünk hogy elkerüljük a kicsi, rendezett boltokat és amit lehet bevásárolunk valamelyik nagyobb szupermarketből. A boltokról még azt is jó tudnunk hogy minél elegánsabbak vagy minél elegánsabb negyedben vannak, annál drágábbak. Általában a nagy szupermarketek a legolcsóbbak, habár egy kis falusi bolt is lehet olcsó, ha nem arra van specializálódva, hogy turistákat szolgáljon ki. Ha személygépkocsival utazunk Görögországba jó dolgunk van. Ott állunk meg ahol akarunk és arra mehetünk amerre kedvünk tartja. Így lehet igazán megismerni ezt a gyönyörű országot, félni nincs mitől, az emberek nagyon kedvesek és mindenhol szívesen segítenek az idegeneken és útba igazítják őket. Személygépkocsiba pattanva olyan helyeket lehet megismerni, amelyek szépsége messze felülmúlja a turistairodák által kínált helyekét, olyan eldugott öblöket, melyeket csak maguk a görögök ismernek és féltékenyen őriznek a maguk örömére. Valóban igaz, hogy oda érdemes menni ahol sok a görög nyaraló és kevés a turista, hisz mindenki a saját országát ismeri legjobban, így egy őslakos azt is jól tudja, hol a legkellemesebb nyaralni. Konklúzióként azt tanácsolhatnám aki elő-, vagy utószezonban akarja bebarangolni Görögországot, az bátran nekivághat kisautójával, ilyenkor mindenhol lehet szállást találni, mi több, az árak kedvezőbbek, a szállásadók sokkal kedvesebbek, emberibbek. Aki főszezonban, szerencséjében bízva indul, anélkül hogy előre foglalt volna, annak bizony szüksége is lesz Fortuna asszonyra, hisz ilyenkor a turistáktól hemzsegő Görögországban a még üres szobákat is csillagászati áron adják bérbe az erre rászorulóknak. Görögország nem okozhat csalódást, unatkozni nem lehet itt. Ez a föld ahol megfogant az az eszme mely szerint minden ember szabadnak születik, a szólásszabadság, a demokrácia, a személyes tulajdon, az állam és egyház szétválasztásának, az alkotmányos kormányzásnak és Európai kultúránknak a bölcsője ma is tartogat meglepetéseket és csodát az ezekre vágyók számára. De az aki úgy érzi mégis hiába látogatott el Homérosz földjére, gondoljon Konsztantinosz Kavafisz "Ithaka" c. versében írtakra mely szerint nem a cél elérése a fontos hanem a célig megtett út, az utazás öröme és az összegyüjtött tapasztalat. "Nem csaphat be Ithaka, ha szegény is; a szerzett tudásból s tapasztalatból máris megtudhattad, mit jelent Ithaka." (Somlyó György fordítása) Copyright: Ez a dokumentum a transilva.homestead.com -ról származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ennek a dokumentumnak bármely formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia.