Boti Attila Nikos
Boti Attila Nikos

Tartalom

Görögországról
 
Krétáról bővebben
 
Korfu szigete
 
Görögországi utak
 
On-line Foglalás
 
Görög Videók
 
Repülőjegy rendelése
 
Rádió-TV
 
On-line TV
 
Levél a szerkesztőnek

 
Partnereink
 
Naptár
2024. Március
HKSCPSV
26
27
28
29
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
<<   >>
 
Pontos idő
 
Görög mesék
Görög mesék : A CSILLAG JEGYÉBEN

A CSILLAG JEGYÉBEN

Nikos-Boti Attila  2022.08.22. 22:05

Valóban ő volt az, aki belépett. — Légy üdvözölve!... Ave Myrthis! A héber bankárból római lovaggá lett Cajus Sulpicius Aransio gyönyörködve leste a hatást dús aztala körül heverő vendégeinek arcán. Ott voltak a Judeában időző rómaiak, görögök legelőkelőbbjei. Titus Fabinianus Drusus, a helytartó és kísérete, néhány ifjú patricius, egy durva képű centurio, Lucius az ezüsthajú bölcs és mind a többiek...


A leány még mindíg ott állt a márvány triclinium küszöbén. Mintha egy gondolatot feledett volna kinn a lépteit követő lelkes tömeg között, hátrafordult és tekintetét küldte a tévelygő gondolat után. A rabszolgák visszaszorították a vestibulumból a népet. Myrthis felemelte homlokát:
    — Legyetek hát üdvöz ti is valamennyien!
    Tullia, a hervadó római hetaira, türelmetlenül rázta le magáról szomszédja karját és irígyen mérte végig Jerusalajim kedvencét. Clinias, a száműzött görög költő, letépte fejéről a rózsakoszorút és Myrthis lába elé dobta. A ház ura, mintha jó üzletet csinált volna, mosolyogva dörzsölte kezét, aztán még egy kémkedő pillantást vetett a procurátorra és intett a leánynak:
    — Hol késtél ily soká?
    — Eques Cajus, a király szemét gyönyörködtettem művészetemmel.
    — A királyt? — kérdezte gúnyolódva a centurió és kicsinylő mozdulattal ütötte le az asztalról a méhserrel töltött poharat...
    Két rabszolga aranytálon, óriás vadkan pecsenyéjét hurcolta elő.
    — Tulajdon őt magát, — mondotta Myrthis, mialatt ledűlt Cajus mellé a kerevetre. — A nagy Heródest és fenséges házát mulattattam a mai napon táncommal... Ha láttátok volna! Még a kicsiny Salome is megcsodált, nyomomban volt és utánozni akarta lépteimet.
    Cajus Sulpicius ajkán ismét megjelent az öntelt mosoly. Túlkiáltotta a mulatók zsivaját:
    — Hallottátok? Őt a palotából egyenest házamba engedték jönni!... Üdv Herodesnek!
    A procurátor megvetően pillantott Cajusra:
    — Üdv Augustusnak!
    — Üdv Augustusnak, Rómának s az isteneknek! — kiáltotta hamis lelkesedéssel a vendéglátó Cajus, aki mindenkor aggodalmasan igyekezett elhitetni a világgal, hogy a Tiberis partján született. Kevélyen rivallt a rabszolgára:
    — Hej, Quintipor, nem hallod, Caesárra iszunk, falernoi bort ide!
    — No lám, — súgta Lucius a szomszédja fülébe — ez a hitehagyott hazaszeretetben, az istenek tisztelésében, sőt még a dőszölésben is rómaibb akar lenni a rómaiaknál!
    — Ne törődjél vele, ha dús asztala van — dörmögte a centurio.
    Quintipor, az afrikai rabszolga, magasra emelte a kristály amphorát, melyben mint az olvasztott arany reszketett az isteni bor. Cajus színültig töltötte vele cameákkal ékesített, legszebb kelyhét, igazgyöngyöt vetett belé és Myrthisnek nyujtotta:
    — Igyál!
    — Igyunk! — És a leány nevetve emelte szép ajkához az italt, aztán visszahanyatlott a kerevetre. Kicsiny keze unottan eresztette el a remekművű kelyhet. Csörrenve tört darabra a márvány padozaton.
    Az asztalról véges-végig leverték a kelyheket. Felhangzott a részeg kiáltás mindenünnen:
    — Az istenek borához, adj Cajus, érintetlen poharat! Igyunk!
    Zenébe kezdtek a kytharások, két herakleiai leány szalagos fuvolájába fújt, a függönyök mögött felzendült a rejtett karok halk éneke. Egy rabszolga friss olajat öntött a lucernákba. Barna testű leányok aranytálakban rózsavizet hoztak be kézmosáshoz.
    Az éj leszállt, nehéz keleti illatok vegyültek a légbe. Tullia már ott térdelt a kristálykelyhek között az asztalon és ledér mosollyal énekelte római dalait.
    Kívülről egyszerre türelmetlen hangok hatoltak a tricliniumba.
    — Quintipor, — dühöngött Cajus — miféle bántó zaj veri fel házam tájékát?
    — Uram... a tömeg Myrthisre vár. Egy ifjú a lázító!
    — Keresztre veretlek, ha tovább is zavarnak. Űzd el őket! Hints pénzt közéjük, hogy pusztuljanak!
    Myrthis felemelte a fejét a selyem párnák közül, gazdag vörös hajában megvillant az arany abroncs.
    — Bőkezű vagy, ó Cajus Sulpicius, de ne hidd hogy mint engem, aranyaiddal megvásárolhatod a tömeget is, mely városról-városra követ.
    — Ne légy fenhéjázó, — súgta csitítóan Cajus — mily keserűen beszélsz...
    — Borod tett ilyenné! Vagy talán egy könnycsepp volt az a gyöngy, melyet kelyhembe vetettél!
    A procurátor mosolyogva szólt:
    — Ha könnycsepp is volt a gyöngy, Myrthis, nem a tiéd, mit bánod hát!
    — Ki tudja, dicső Titus Fabinianus. Az asszonyok nem ismerik meg ma azt a könnyet, amit tegnap elsírtak. — És Clinias egy virágot dobott a görög leány elé.
    — Ékesszavú költő, — vetette oda Myrthis gúnyosan — többet mondok, én még azt sem ismerem meg holnap, akit ma megcsókoltam! Jer hát... nem te Clinias... derék Cajus, jer, vedd ajkamat te is.
    Elfojtott kacagás hangzott.
    — A Jordán vizére! — mondta egy fiatal patricius, — ily árért nem bánnám, könnyűlábú Myrthis, ha holnapra elfelejtenél.
    — De hogy mi emlékezzünk, — szólt a procurátor — táncolj valahára.
    Mozgolódás támadt az asztal körül. Myrthis felállt.
    — Táncolni akarok...
    Lepillantott a földre, mialatt lassan megindult a kijárat felé. Mentében hátraszólt:
    — A tört kelyhek szilánkjai megsebeznék lábamat. Jertek ki a kertbe, langyos az éj, mintha tavasz volna. Kövessetek! Ott kinn talán el tudom hinni, hogy a hellén ég borul fölém és táncom szebb lesz tőle.
    — Ave Myrthis! — kiáltozák a vendégek és Tullia hirtelen átölelte az egyik patricius nyakát:
    — Hallod, kényelmetlenül érzi magát a fényes termekben, de hogy is ne, hisz nem régen még a külvárosok zugutcáiban, egy-egy rongyos szőnyegen mutogatta művészetét s megszokta ez időből az eget látni feje felett.
    — Honnan tudod? — kérdezte ásítva a patricius.
    — Sokan mondták!
    — Amit sokan mondtak, azt senki sem mondta, — dörmögte elmenőben az öreg Lucius.
    Tullia mérgesen nézett utána:
    — Unalmas vén ember, és azért mégis igaz, vásári piacokon táncolta végig a divina egész Judeát! Csak mióta itt Jerusalajimban, az unatkozó nagy urak beengedik villáikba és a tömeg utána szalad, bízza el magát.
    Myrthis ekkor már kilépett az oszlopok közül a szabadba. Előtte ott feküdt az alvó kert s túl rajta, három halmon, Herodes városa. Lent a szűk utcákban elvétve mozogtak apró mécsek, szemközt, a Moria-hegy ormán, a nagy templom aranylapokkal burkolt talapzata felett, mint a frissen hullott hó, világítottak az égig a fehér márványfalak... Pálmafák közül ragyogva emelte fel kupolás fejét a király palotája...
    A görög leány mögött zsibongva csoportosultak a vendégek. A kytharások lekuporodtak a kertbe vezető lépcsőkön. Húrjaikon halkan csendült fel a zene...
    Myrthis meglepetten hajolt előre: a zene hangjaira barna árnyak mozdultak meg a kertfal mentén s bujkálva közeledtek felé.
    A rabszolgák nesztelenül hurcolták elő a tricliniumból az ébenfa asztalt és a kereveteket. Quintipor égő fáklyákat szúrt le a földbe.
    Az árnyak menekülve szöktek a világosság elől a homályba, de egy késedelmezőt pillanatra mégis megvilágított a fáklyafény. Myrthis elmosolyodott: felismerte benne leghívebb követőjét, egy ifjút, aki nyomában volt, mióta Judeában járt.
    Clinias e percben fölé hajolt:
    — Myrthis, édesítsd meg egy csókoddal az éjtszakámat.
    — O, Clinias, — sóhajtott a leány anélkül, hogy tekintetét levette volna az idegen ifjúról, — hagyj el, olyan fáradt vagyok.
    — Tullia karjaiba üldözöl, — nevetett a görög. — Ő sohasem fáradt és mindíg adakozó.
    Két félmeztelen aethiopiai hatalmas syriai szőnyeget terített le a villa előtti térre. A zene dallama gyorsabban lüktetett a kytharákon... Cajus és vendégei a nyugágyakra heveredtek, Myrthis pedig lefutott a lépcsőn. Egy pillanatig tétovázott, aztán intett a fuvolás leányoknak és karját feje fölé emelte. Táncolni kezdett.
    A márványoszlopok alól visszafojtott lélekzettel nézték valamennyien.
    Hajladozott mint egy kitherei rózsaág a szélben, aztán repült, az aranyszalagos krétai saruk alig érintették a földet. Fehér peplosának szárnyai, a gyors fordulatoknál, mint a virágszirmok csavarodtak fiatal teste köré, fátylát feje fölött lobogtatva hirtelen arcára vonta és lendületében váratlan mozdulattal megállt a kert fái közt, mint egy hellén márványszobor... Mosolyogni kezdett és táncolt tovább. Ibolyaszínű nagy szemében nedves fény csillant fel, vörös haja lassan lebomlott vállára...
    — Isteni Myrthis!
    — Terpsichore Judeába jött!
    — Phidias, megelevenedtek a szobraid! — kiáltoztak Cajus elragadtatott vendégei. De egyszerre fennakadt a szó az ajkakon... ámulva néztek egymásra valamennyien, aztán felpillantottak az égre...
    Vakító rejtélyes fény terült el a boltozaton...
    Cajus felugrott a kerevetről. Mindannyian a lépcső felé tódultak. Myrthis még mindíg nem vett észre semmit, csak mozdulatai lettek szenvedélyesebbek, alakja hajlékonyabb, mosolya élvetegebb, amint tovalebbent a fényárban, mely elborította a földet. Nem művészet, — szerelem volt a tánca, ölelés karjának hajlása, csók égő ajkának lehelete... Ragyogónak látta ő is maga körül a világot s a fényözönben elkáprázva, megpillantotta az ifjút, aki oly híven követte lépteit.
    Ingadozni kezdett, teste előrecsuklott, mintha megtalált volna valamit, amit sokáig keresett, tekintete beleszédült az idegen szemének a mélyébe és meglátott benne egy csillagot.
    És mint a többiek, felpillantott ő is az égre.
    Csodálatos új csillag ragyogott a boltozaton... A távolban pásztorok éneke zendült fel. Messze a szemhatáron, három piciny arany korona tündöklött az égi fényben. A Gethsemane-kert olajfái közül langyos szellő sóhajtott a város felett...
    Myrthis szívére szorította a kezét, szédült és mintegy álomban látta maga körül hullámzani a vendégeket, rabszolgákat, Cajust, Tulliát kifestett arcával, bíborszegélyes togájában a procurátort.
    Az öreg Lucius szava komoran vált ki a zsivajból:
    — Julius Caesar halálát is csillag jósolta meg, de fénye nem volt oly nagy, mint ezé, ily ragyogó csillagot még nem láttak e földről, ez csakis az istenek halálát jelentheti.
    Mindannyian döbbenve hallgattak el, egyedül Clinias kacagott és borral telt kelyhét tántorogva emelte az ég felé:
    — Köszöntelek ragyogó csillag! A halandó Terpsichore táncát megvilágítani jöttél-e?
    Vígsága a többieket is magával sodorta, csak Lucius maradt komoly. Ismét zajos beszéd, nevetés hangzott fel. Tullia kifutott a kertfal legtávolabbi nyílásához.
    — Jertek ide valamennyien, — kiáltotta, — olyan fényes a város, mint délben...
    — Érthetetlen, — dörmögte a centurio elgondolkozva, — a szemhatárig mindent beragyog a csillag, csak a Golgotha marad sötét.
    — Csúnya, sivár hegy, — mondta a procurátor és Cajus-szal ős is Tullia után ment.
    Myrthis egyedül maradt. Csak egy pillanatig habozott, aztán egészen hatalmába ejtette a csillag, melyet az ifjú szemében látott és elindult felé.
    — O Myrthis! — tudtam, hogy eljön az a nap, amelyen rám mosolyogsz. Régen szeretlek... mennyit álmodtam rólad...
    Myrthis csodálkozva tekintett rá:
    — Rólam álmodtál? Karomban gyakran aludtak el kedveseim, de egy sem mondta reggel, hogy rólam álmodott...
    — Halgass erről o Myrthis!
    — Nem értelek... Miért nem csókolsz meg, ha szeretsz. Különös vagy. Mondd mi a neved?
    — Ahvernek hívnak — szólt a férfi s ajkával megérintette Myrthis fehér chlamisszának szegélyét.
    — Ahver!...
    A kavicsos ösvényen léptek közeledtek. A leány összerezzent, megragadta a férfi kezét, aztán magával vonta a kert kijárata felé.
    — Fussunk innen, — lihegte s az égre mutatott, — nézd a csillagot, mennem kell! Jer velem!
    Nekiszaladtak Jerusalajim alvó utcáinak. Eleinte márvány paloták közt jártak, azután zeg-zugos sikátorokba vezetett az útjuk.
    Egy hang az éjtszakában Myrthis nevét kiáltozta, majd eltompult a Cajus villájában mulatozóknak zaja s beleveszett a távolságba... Dávid király kupolás sírjához értek, túl rajta sötéten tántorgott a Sion kapu, még pár lépés és kint voltak a városból.
    A Hynnom völgy zizegő olajfáival, mint egy hullámzó ezüst tó nyílt meg a lábuk előtt. A csillag beragyogta a messze tájat s fehéren rajzolta ki a zöld mezők között kanyargó bethlehemi utat.
    Egymáshoz simulva haladtak előre. Sietve beszéltek mind a ketten, elmondták egész életüket, mintha együtt akarták volna leélni azt is, ami már elmult.
    Jerusalajim és az éjtszaka lassan elmaradt mögöttük. Kertek, olajligetek, nagy kőfalak mellett jártak s a keleti égen pirkadni kezdett a virradat. Rózsák nyíltak ki a föld és a boltozat között, bíborszirmaik a magasba nyúltak s mint ezüstös harmatcseppet, felitták a ragyogó csillagot... Eltűnt a csillag az égről s ők ketten ott álltak tanácstalanul a derengő világban.
    Előttük pálmák s olajfák között apró házak fehérlettek s egy szomszéd istállóból mécsvilág szűrődött ki a köves útra...
    — Ez Bethlehem, — suttogta Ahver elfojtott hangon, — hová menjünk, nem látom többé a csillagot?
    A leány szorosabban tapadt az ifjúhoz s maga sem tudta miért, ő is halkan beszélt:
    — O, Ahver, nem tűnt el a csillag, ott, a te szemedben, ahol először megpillantottam, ott látom én most is, — mindörökké!
    — Myrthis!
    És kéz-kézben elindultak Magdala városa felé.
    ...Sok év mulva egy tavaszi napon Ahver házából indult el a magdalai leány, akit Magdalai Máriának neveztek Judeában.
    Tudatlanul, szegényen ment ki a világba, csak anyjának örökségét vitte magával: az égő vörös hajat s a tánc bűbájos művészetét...
    Így bolyongta be a köves ösvényeket és nem sejtette, hogy az a bethlehemi csillag vezeti, amelynek jegyében szülői megszerették egymást — s amelynek derengő fénye akkor ragyogott fel az ő tévelygő lelkében, amikor meglátta a feltámadást...
 

 

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
GÖRÖG FÓRUM
 
STEFANOS APARTMAN
 
Aréna2000
 
Görög receptek
 
Ajánlott oldalak
 
Kérj Hírlevelet
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
Látogatók száma
Indulás: 2004-08-10
 
Letöltések száma
 
Rólunk a médiában
 
Gyógyító videók
 
G-mail
Felhasználónév:
Jelszó:
  SúgóSúgó

Új postafiók regisztrációja
 
Tartalom

Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!    *****    Minõségi Homlokzati Hõszigetelés. Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését.    *****    Amway termék elérhetõ áron!Tudta, hogy az általános tisztítószer akár 333 felmosásra is alkalmas?Több info a weboldalon    *****    Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierj&#232;t!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre